Buche, Rotbuche (német), Beech (angol), Faggio (olasz), Hétre (francia), Bük (orosz, szláv), Haya (spanyol).
Elsősorban közép-európai fafaj, de megtalálható Angliában és Dél-Skandináviában is. Északon a sík területeken is megél, azonban általában a domb- és a hegyvidék fája (600-800 méter magasság között). Megfelelő növekedést kizárólak szellős, kiváló víz- és tápanyag-ellátottsági területeken produkál.
Ez a színesebb, geszí nélküli bügg fajta kémiailag inaktív, szilárd és kemény. Rendkívül sokoldalúan felhasználható :
Sűrűsége (kg/m3): absz. szárazon (u=0%): 490-880 légszárazon (u=12%): 540-910 előnedvesen: 820-1.270
A frissen kivágott bükk 400-500 kg/m3 vizet tartalmaz. Rosttelítettségi pont: 32-35%
Zsugorodási jellemzők (%) rostirányban 0,3 térfogati 14,0-21,0 sugárirányban 5,8 húrirányban 11,8
Sokoldalúságának köszönhetően rendkívül értékes fafajta. Érdekesség, hogy még a múlt században is elsősorban a hamuzsír gyártására (üveghuták, szappangyártás) alkalmazták és jelentős erdőterületeket irtottak ki Európában. A két világháború között a bükköt főleg tüzelőanyagként hasznosították. Nem tekintették az igazán értékes fafajnak. Amennyiben a bükk felhasználását értéksorrendben tárgyaljuk, akkor első helyen a rétegeltlemez-gyártásról kell szólni. A bükkből rendkívül szilárd, értékes rétegeit lemezek, rétegelt tömbök és különleges rétegelt lemezek (pl. székülés, széktámla) készíthetők. Ma egyesek úgy ítélik meg, hogy e területen a nyír és a nemesnyárak (Mi. egyes trópusi fafajok, pl. Okumé) visszaszorították a bükköt.
Erdészeti gépet keres? Látogasson el a mascus.hu oldalra!